az utóbbi hónapokban minden hétvége összetömőríthető mindössze párórányi "akcióvá". ez sem volt különb. a szokásos programhoz már kénytelenül is hozzátartozik a buli, party, akarmi. most sem maradt ki. mondjuk most olyan volt, mint -ahogy az emberek több szólásban is támogatják az ötletet- 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás vagy munka után édes a pihenés vagy akármi. szovaé volt buli is, utána meg egy egesz napot kitöltő pihenés, a tévé, a számítógép és persze az ágggy(ö).

hm... de aztán ma X és Y meggyőztek, hogy menjünk Z erdőbe sétálni, csuszkálni és ilyesmik és Y hozta a kutyáját. na de izé.lényeg, hogy végre újra havazott és szép volt az erdő. puha, fehér hó mindenütt. szép volt és nzugtató.

na de...jaaaaj! épp a lényeg maradt ki.a nagy "akció". a csüt-pénteki olimpiász. szakból. ami persze kötelező. + hétfőig legalább szuszpanszban tartanak, az eredmények " post"-olásáig. a lényeg, hogy csütörtökön volt a proba eliminatorie, azaz a kizáró jellegű vizsga, a rajz, azaz a kezesportré. most lényegtelen, hogy sikerült (nem csinalok anti-reklámot magamnak..), de ha kizáró jellegű akkro elméletileg ki is kéne zárni azt, aki nem éri el az étmenő jegyet, ami nem-tudjuk-hányas. aztán, ha már valaki nem kapja meg a nem-tudjuk-hányast, akkor minek is dolgozni egy olyan idétlen bull shit témára, mint az OM-ORAŞ, azaz EMBER-Város. személy szerint már 5x "dolgoztam fel", "interpretáltam", "inspirálódtam" ezen témat/témaból. de persze ez csak a festészet. máshol évente (szinte) változik a téma. mondjuk a festészet téma veterán voltát alátámasztja az a tény, hogy előbb vagy utóbb a "szerencsés" továbbjutónak szembesülniük kell vele, mivel minden évben eeeeez a téma az orszagos olimpiászon. Így történt az is, hogy 5x voltam kénytelen ezen témán belül alkotni. két éve ugyan volt ugy "din senin" egy ilyen témánk, de tavaly, az olimpiász mindhárom szakaszán-helyi, megyei, országos- is ez volt a téma.

a szar már csak annyi, most minden fentitől eltekintve, hogy eyt a sok lényegtelen szart képes vagyok megosztani, mert annyira érdekfeszítő a semmihez képest, hogy elmegy élménybeszámolónak is.

ilyen "nyugdíjas" hangulat leng körül, mikor már nincs kivel megosztani, még a semmit sem.

egyáltalán van kit hibáztatni ilyen helyzetben?